EUGEN GÂSCĂ

Az Eugen Gâscă munkássága előtt tisztelgő kiállítás a művész eredeti alkotásait szeretné újra időszerűvé tenni. A tartalmas visszatekintésben a Marosvásárhelyi Művészeti Múzeumnak adományozott képek kapnak fő hangsúlyt, de bemutatunk az ország más múzeumai és műgyűjtői által nagylelkűen kölcsön adott munkákat is.

A gerendkeresztúri származású Eugen Gâscă (1908-1989) a modern román művészet kiemelkedő, bár kevésbé ismert alakja. Látszólag egyszerű és érzékeny, jellegzetes vizuális nyelvezetét a színérzék vezérli.

Eugen Gâscă az 1925-ben alapított kolozsvári Szépművészeti Iskola első generációinak kiemelkedő tagja. Két évet (1928-1930) töltött itt, majd a sorkatonai szolgálat után további két évet (1932-1934) a bukaresti Szépművészeti Akadémián. Első egyéni tárlatára 1934-ben került sor Kolozsváron. 1937-ben ismerkedett meg N. Tonitzával, akinek rövid időre hatása alá került. 1938-1941 között rajztanárként tevékenykedett, előbb Bazargicban, majd Lugoson és Csernyivcin. A '40-es évekre egy korábbi, nehezen kezelhető súlyos tüdőbetegség okozta szenvedés nyomta rá bélyegét. 1946-ban Bukarestben telepedett le, és számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt. Hosszas tanulmányozás után készítette el 1955-ben a később a Kultuszminisztérium által megvásárolt és a Kolozsvári Egyetem Vasile Bogrea amfiteátrumában kiállított Horea és kapitányai nagylélegzetű munkáját. Ugyanabban az évben vált a Képzőművészek Egyesületének tagjává, amelynek különböző bizottságaiban tevékenykedett.

„Az erdélyi területen Gâscă és Vlasiu művészetében hivalkodás- és akadálymentesen olvad egybe a posztbizánci egyházi festészet és a paraszti házak mellett a művészek által kitartóan látogatt néprajzi múzeumokba is behatolt üvegikonok világa a japán esztétikával. Mindez egy nagyon stimuláló kulturális eklekticizmus szellemében. Megjegyzendő, hogy a japán metszet és az üvegikon egyaránt széles közönséghez szólt, mindkettő népszerű és sokszorosításra hivatott művészet volt, bármennyire is különbözik a fametszet a minta utáni festészet világától. Az időbeli és térbeli távolság nem akadálya tehát egy kevéssé valószínű hibridizációnak. Gâscă elkalandozása a japonizmus felé nem alap nélküli forma, hanem bátor kitörés korának művészi sablonjából, amely saját formai szintézisének kialakulását gyorsította fel.” Ioana Vlasiu, Eugen Gâscă. Transzilvanizmus és japonizmus, 2021.

Kurátorok:

Székely Sebestyén, igazgató, Quadro Galéria

Cora Fodor, kutató, Maros Megyei Múzeum

Ioan Șulea, osztályvezető, Maros Megyei Múzeum

Helyszín: Művészeti Múzeum, a Kultúrpalota jobb szárnya, második emelet

Szervezők: Maros Megyei Múzeum, Quadro Galéria - Kolozsvár

Támogató: Maros Megyei Tanács