MILLIONS OF RUINS

A nyugtalanság és krízis időszakát követő, megígért normalitáshoz való visszatérés nem más, mint egy rózsaszínű szemüvegen keresztüli visszatekintés a közelmúltba. A fiatal művésznemzedékek számára az 1990-es és 2000-es éveket nosztalgikus optimizmus és megszegett ígéretek jellemzik. Ezen évek romjai kísértik még mindig a kortárs társadalmunkat.

A videojátékokban szimulált történelmi narratívákon való felnőtté érés következtében a fantázia-idővonalak és a digitális tájak egy hiperromantizált és tévesen idézett múltképű kollektív emlékezetet alkotnak. Más helyeken, például a The Internet Archive webhely könyvtárában több millió weboldal, szoftver, könyv, kép és sok egyéb található – ezen digitalizált javak gyűjteményei képezik a jelenlegi digitális történelmünket, ezek a Ma feltárandó romjai.

A kiállítás visszatérés abba a korszakba, amikor az internetes vállalatok turbósebességekért versenyeztek, a gazdaság turbóinfláción ment keresztül, majd megtestesült a turbókapitalizmusban, gyors autókat importáltunk turbo rágó és turbódízel formában – mindezek a pillanatok elvesztek az időben, akár a könnyek az esőben.

Thea Lazăr örökzöld borostyánjai egy elhagyatott kastély repedezett falait egybetartó szálak. A romokat borító növények egyaránt pusztítják és védik a maradványokat. Egy Rapunzel számítógépes játék gyermekkori emléke történelmi hivatkozássá és keretté válik.

Adrian Ganea alkotása, amely az ortodox történelmi fantasy és a hipertechnikai jellegű kapitalizmus összecsapásának szcenográfiai megközelítése, az 1990-es évek román posztmodern építészetéből és bútortervezéséből merít.

20. századi kibernetikus álmok és Web 2.0 jelmondatok irányítják Flaviu Rogojan útját a régi kibertérben – egy reményekkel teli helyen arra nézve, hogy mi lehetett volna egy adatvédelem nélküli online nyilvános tér a jelenlegi online szorongásaink által még meg nem fertőzött időben.

A romantikus szemléletmód és a hanyatlás iránti vonzódás felelevenítése által a művészek kiváltságos terekké alakítják át a romokat, amelyek egyszerre idéznek elő nosztalgikus és fennkölt reakciókat.

A művészek

A Millions of Ruins része egy kiállítássorozatnak, amelyben a galéria arra kéri fel a művészeket, hogy megrendezzék saját kiállításukat, munkáikat sajátos kontextusukban mutatva be, megcélozva ezáltal a művész-kurátor-galéria viszonyrendszer újragondolását is. A Quadro 21 Gallery által kezdeményezett program a Quadro Galéria ernyője alatt folytatódik.

ADRIAN GANEA (sz. 1989) vonzódik a valótlanhoz, érdekli a tapinthatatlan és az éter varázsa, azt a mágiát keresi, amely a virtuálisat szilárd anyaggá alakítja át. Lenyűgözi az a folyamat, amely során a testetlen, anyagtalan alany megvalósul és átkerül a való világba. Munkájában a fikció létrehozásának folyamatával foglalkozik, gyakran reflektálva annak egyre növekvő automatizáltságára. Tevékenysége a szcenográfiai és szobortervezéstől a CG szimulációk programozásáig és videomontázsig terjed. 

A berlini képzőművészeti egyetemen (UDK) mesteri fokozatú diplomát szerzett díszlettervezés szakon a Paul B. Preciado How Pompeii invented Pornography, The “Gabinetto Segreto” and the Sexopolitical Foundations of the Modern European Metropolis [Hogyan találta fel Pompeji a pornográfiát, A „Gabinetto Segreto” és a modern európai metropolis szexopolitikai alapjai] című esszéjén alapuló Cyborgia projektjével. Ugyanakkor a virtuellesteater művészcsoport alapító tagja. 

THEA LAZĂR (sz. 1993) valahol Kolozsvár és az internet közötti térben él és dolgozik. Nem érdekli különösebben sem a múlt, sem a jövő, hanem inkább az, ahogyan ezek meghatározzák a kortárs kultúránkat, valamint az, hogy miként fonódnak össze ahhoz, hogy narratívát alkossanak a jelenben. A természet többnyire szerves része a munkájának. Akár élő növények felhasználásával, akár a természeti elemek mesterséges vagy digitális újjáteremtésével az ember azon igényét törekszik felkutatni, hogy a természettel és a környezetünkkel kapcsolatba kerüljön. 

2016 óta tagja az Aici Acolo művészeti projektnek, amelynek középpontjában a fiatal és feltörekvő művészek népszerűsítése áll, kortárs művészeti kiállítások szervezésével használaton kívüli vagy elhagyott kolozsvári terekben. 

FLAVIU ROGOJAN (sz. 1990) kolozsvári művész és kurátor. A technológia, filmek, videojátékok és internetes kultúra elemeinek felhasználásával kutatja az általunk belakott többrétegű világok különböző aspektusait, bejárva mind az online, mind az offline tereket. Projektjei különböző fikciókat és narratívákat szőnek össze, a konceptuális művészeti stratégiáiból merítve ihletet, obskúrus tények és a stréber kultúra történeteinek felhasználásával. 

Az Aici Acolo romániai pop-up galéria kurátor kollektíva alapító tagja és része, valamint az Off Season társkurátora, amely egy szezonon kívüli kutatási rezidencia egy kis albán üdülőhelyen – a kritikus turizmusra összpontosít, valamint a tenger perspektíváinak újragondolásával foglalkozik.